Cool Romani

Fotók: Merczel Zsolt - Snétberger Zenei Tehetség Központot

Hatgyermekes roma családban nőtt föl Snétberger Ferenc és a salgótarjáni cigánysorról indulva vált belőle világhíres zenész. Olyan nevekkel játszott azóta együtt, mint Trilok Gurtu vagy Bobby McFerrin, szóló improvizációival fellépett Koreától Indiáig, nagyzenekari művét bemutatták Németországtól az Egyesült Államokig szerte a világon. Ám a rengeteg elismerés, állami és fővárosi díj ellenére sem feledte el a gyökereit. A Snétberger Zenei Tehetség Központot épp azért hozta létre, hogy segítse a nehéz sorból induló roma fiatalok zenei pályafutását. (A cikk a Dal+Szerző következő, júniusi számában jelenik meg)

A Berlinben élő zenész korábban egy tehetséges szinto (német cigány) és roma gyermekeket felkaroló zeneművészeti középiskolában tanított. Ennek a mintájára álmodta meg azt a központot, amely segíti a nehéz sorban élő roma tehetségeseket Európa keleti felén, és a családból hozott zenei tudásra, hagyományokra építve támogatja kibontakozásukat – legyen szó jazzről, klasszikus vagy világzenéről.

Az eredetileg egyszerű gitáriskolának indult kezdeményezés mellé szerencsére hamarosan támogatók álltak. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2,7 millió és a magyar állam félmillió eurója mellett a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és az Európai Szociális Alap is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly egy nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalú iskola jöjjön létre.

Az építészetileg is igen színvonalas felsőörsi központban Snétberger Ferenc mellett olyan mesterek tanítják a hallgatókat, mint László Attilla vagy Oláh Tzumó Árpád, de vendégelőadóként nemzetközi sztárok is megfordulnak itt Tony Lakatostól Paolo Vinacciáig. A 12 hetes kurzus a hallgatóknak teljesen ingyenes. Persze így sem feltétlenül könnyű megtalálni a rászoruló tehetségeket.

– A meghallgatási időszak februárra esik, ezt minden lehetséges módon beharangozzuk. A TV, a rádió és a nyomtatott sajtó mellett saját mentorhálózatunkon keresztül keressük a tehetségeket az iskolák, családsegítők, szociális szervezetek bevonásával. – mutatja be a folyamatot Szeberin Réka, a Snétberger Zenei Tehetségközpont kommunikációs vezetője.

Tavaly 350, idén mintegy 160 jelentkezőt hallgatott meg Snétberger Ferenc és stábja, közülük személyesen választották ki azt a hatvan fiatalt, aki a felsőörsi központban tanulhat. A meghallgatások az ország – és a határon túli magyarlakta területek – tucatnyi településén zajlottak.

A szakmai ismeretek fejlesztése mellett legalább ilyen fontos feladata a központnak, hogy megtanítson az együttzenélésre, hogy olyan társakat találjanak a hallgatók, akikkel később közösen tudnakszínpadra állni. Sokan mondják, hogy itt kinyíltak a távlatok, új műfajokkal ismerkednek meg, máshogy gondolnak már a zenére, mint korábban. Persze aki már próbált boldogulni a zeneiparban, az tudja, hogy a tökéletes előadói vagy épp szerzői tudás korántsem minden.

– A zenei tárgyakon túl tanítunk angolt, informatikát, roma kultúrát, emberi jogokat, marketinget és managementet is – sorolja a fontos tárgyakat Szeberin Réka. – Tehát olyan területekre is figyelünk, amelyek fontosak lehetnek az érvényesüléshez a zenei pályán. Arra is figyelmet fordítunk, hogy minél több fellépési lehetőséget kapjanak a fiatalok.

A 12 hetes kurzus persze csak óriási kezdőlökést jelent. A központ egyik nem titkolt célja, hogy minél több hallgatója folytassa tanulmányait a szervezett zeneoktatásban, akár itthon, akár külföldön. Szerencsére már alakulnak ezek a kapcsolatok: van olyan fiatal tehetség, aki a Lübecki Akadémia vagy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium növendéke lesz.

A távlati tervek közt amúgy is szerepel, az eddig is jelentős nemzetközi kapcsolatok továbberősítése. Szeretnék, ha pár éven belül az unióból érkező hátrányos helyzetű fiatalok is tanulhatnának ebben az európai szinten is egyedülálló központban. Persze ehhez rengeteg pénzre van szükség…

– A források még idénre is hiányosak, minden évben meg kell küzdenünk az előteremtésével – figyelmeztet Szeberin Réka. – A központot részben állami és európai pályázatokból, civil és céges támogatásokból tartjuk fenn. Ehhez járul még az iskolának helyet adó Malomvölgy Oktatási és Szabadidő Központ  oktatási időn kívülihasznosítása pl. céges tréningekre, továbbképzésekre. Minden támogatásnak nagy hasznát vesszük, hiszen ennek a bentlakásos, intenzív oktatásnak igen magasak a költségei.