(Fotó: origo/Mudra László - teljes galériáért katt a képre vagy ide!)
Ígérem nem alakulunk át gasztroboggá, de ha már szó esett Budapest első roma lakásétterméről, ne feledkezzünk meg az ország első cigány vendéglőjéről sem! A békési házaspár a kislányukról nevezte el Kirának a helyet, melynek már a homlokzatán is nagy betűk hirdetik:
"Autentikus cigány ízek"
A tavaly ősszel indult vállalkozás híre hamar elterjedt az országban, még az MTI is érdemesnek tartotta közzé tenni az eseményt:
A Kira vendéglőben elsősorban tradicionális roma ételeket szolgálnak fel, és a főzés alapja a finomság mellett az olcsóság.
Ez utóbbiról magunk is meggyőződhetünk, ha belenézünk az étlapjukba. Az első klassz helyszíni riportot az origo készítette a vendéglőről (onnan loptuk a nyitóképet is). Érdemes elolvasni az egész beszámolót, de mi most csak azt a részt emeljük ki, amely a Chilli és Vanilia bloggerének nyilatkozatával kezdődik:
"A cigány gasztronómia azért is nehéz fogalom, mert nincs szakirodalma" - mondja Mautner Zsófia gasztroblogger, aki velünk tartott az étterembe. "Nincs egységes cigánykonyha, nagyon sokféle, a tájegységek nagy hatással vannak rá. Beszéltem romákkal, akik nem igazán tudtak felsorolni jellegzetes ételeket. Egyrészt, mert a cigány népcsoporton belül is nagyon sokféle csoport van, és mindenkinek megvannak az étkezéshez kapcsolódó saját szokásai, másrészt mert nem is annyira az ételek jellegzetesek, hanem az étkezési szokások, a felszolgálás körüli szokások" - mondja. Példaként említi, hogy a nő szolgálja ki a férfit, hogy egy nagy edényből mernek az asztal körül ülők, hogy ha vendég érkezik, azonnal étellel kínálják.
Talán ez az oka, talán a kezdeti bátortalanság, az étlapon tipikus - tájjelegű - cigány ételből egyelőre csak három van. Ez a három viszont olyan, amit a házaspár szerint Békésben és környékén biztosan lehet tipikus cigányételnek nevezni: a cigánytyúkos-káposzta, a kacsanyak késsel vágott tésztával és a csirkefarhát krumpli moringgal. Az eddigi tapasztalatok alapján a tyúkoskáposzta a legnépszerűbb, a cigány ételekre főleg a nem romák kíváncsiak. Az étlapot a tervek szerint novemberben tovább bővítik, további tipikus cigányételeken gondolkoznak, amilyen például a sertés belsőség savanyú krumplival nevű leves. Klári olyan édességeket is szívesen látna, amiket édesanyja csinál, egyik terve a tarkedli, karácsony előtt pedig a kalács is felkerülne az étlapra.
Nos, az október végén megjelent cikk óta örvendetesen bővült a kínálat, s az étterem egyre sikeresebb. Alig egy hete jelent meg az a beszámoló, mely szerint:
Ásós Géza szívesen idézi fel a kezdeti időszakot, amikor mindössze négyféle igazi cigány ételt szolgáltak fel, ám a fokozott érdeklődés nyomán számuk mára elérte a 25-öt. És ezek között nem szerepel például a cigánypecsenye, ami a tulajdonos és a család véleménye szerint nem is ennek a közösségnek az étke, ám a nem-romák kikövetelték, hogy rajta legyen az étlapon. Márpedig a vendégkör 80 százaléka nem roma, így közkívánatra a cigánypecsenye is fellelhető a ház étlapján – de nem a cigány ételek között…
További sok sikert Ásós Gézáéknak. Akit érdekelnek a friss híreik, kövessék őket Facebookon!