Cool Romani

- Miért volt szükség egy új állami roma zenekarra?

A magyar kultúra világszerte ismert és elismert értékei között tartják számon a cigányzenét, amely nem azonos a cigány folklórral: ez egy egyedülálló, előadói stílus, hangszerelés és hangzás. A magyar cigányzene ma olyan nemzeti és európai kulturális érték, amelyre méltán büszke Magyarország, s amelynek megőrzése és megújítása kiemelt feladat. A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes ennek érdekében jött létre. A nevünkben minden benne van, amit célunknak tűztünk ki.

- És tulajdonképpen mi az, amit célul tűztek ki?

- A legfontosabb cél, hogy megakadályozzuk a városi cigányzene eltűnését. Egyszerűen beszűkölt az „élettere” ezeknek a muzsikusoknak, a szállodák tulajdonosi változásainak, a vendéglők eltűnésének, a gyorséttermek, bárok elterjedésének következtében. Az ifjabbakat céloztuk meg és ez épp úgy igaz a közönségünkre, mint a muzsikusainkra. A legtöbb cigányzenekar idősebb roma zenészekből áll és ezzel nem szeretnék megbántani senkit sem. Fontos, hogy van mondjuk egy 100 Tagú Cigányzenekar, de ők nekünk nem konkurenciánk. A mi küldetésünk az, hogy tudatosítsuk a fiatalokkal, hogy él ez a zene, hogy megismertessük velük ezt a muzsikát, hogy aztán majd egy bálban, vagy egyszer majd az esküvőjükön ők is szórakozhassanak erre. Ugyanakkor van a repertoárunkon Hubay, Liszt vagy mondjuk Bartók is. Sőt Örökzöldek másképpen címen kalandozunk a jazz irányába is.

- Hogyan állt össze a csapat?

- 55-en jelentkeztek a 19 helyre, közülük egy szakmai zsűri válogatta ki a legjobbakat. Igyekeztünk a fiatalok mellé persze néhány tapasztaltabb muzsikust is beválogatni – de a tudás átadására Sárközi Ferenc, szakmai irányító jelenti az igazi garanciát. Az ő vezetése mellett olyan kitűnő ifjú tehetségekből áll össze a Roma Hungaricum, hogy például nincsen vezető prímás, minden darabban más viszi a prímet. Ugyanakkor az, hogy biztos megélhetést adunk 19 családnak, nem azt jelenti, hogy el lehet kényelmesedni. Minden évben újra szakmai zsűri előtt kell bizonyítani a zenészeknek és ilyenkor persze újabbak is jelentkezhetnek. Ők vehetik át azok helyét, akiktől esetleg el kell búcsúznunk. Szerencsére egyelőre alig beszélhetünk fluktuációról: egyik tagunk Japánban kapott egy igen jól fizető állás, egy másikat pedig a Zeneakadémiára vettek fel és nem szerette volna megosztani az energiáját. Vannak azonban, akik vállalják ezt a kettős életet: jelenleg is van két olyan muzsikusunk, akik egyszerre játszanak nálunk és járnak a Zeneművészeti Főiskolára. Természetesen nem csak az életkor, sőt nem is csak a tehetség számított, de szempont volt az is, hogy olyan zenészeket találjuk, akik minél előbb színpadképes produkciót tudnak letenni az asztalra. Az egy dolog, hogy van állami támogatásunk, de azért szinte naponta nekünk szegezik a kérdést, hogy hogy állunk az előadásokkal és a bevételekkel.

- És hogy állnak az előadásokkal…?

- Rengeteg koncerten vagyunk túl, augusztus második felében például minden nap volt fellépése az együttesnek. Ami a valódi bemutatkozásunk lesz, az az október 3-i koncert a Nemzeti Színházban Rost Andrea operaénekes és az Experidance Táncegyüttes közreműködésével. Elsősorban a hazai színpadokat célozzuk meg – hiszen hazai küldetése van az együttesnek – de természetesen szeretnénk a jövőben külföldön is megjelenni. Annál is inkább, mert ott könnyedén kifizetik azokat a fellépti díjakat, amiket idehaza sokallnak.

- … és a bevételekkel?

- Ha nyitok egy éttermet, az akármilyen jó, először kong az ürességtől. El kell telni egy kis időnek, míg az emberek megismerik, megszeretik, mire a vállalkozás bevételt termel. Így van ez a zenekarral is. Azon dolgozunk, hogy sikeresek, eladhatók legyünk. Fontos, hogy elérjük azt a szegmenset, amelyik kifizeti a jegyet, de ez csak egy része az egésznek. Olyan soha nem lesz, hogy állami támogatás nélkül működjünk, de szeretnénk annyira befutni, hogy a költségvetésünk felét mi gazdálkodhassuk ki.

Fotók: Roma Hungaricum.