Cool Romani

 Fotó: Romani Design

„A fémjelzőhöz álltam sorban és előttem két ötvös kolléga beszélgetett. A fiatalabbik kezében egy csodaszépen elkészített, széles karkötő volt, amit fennhangon ócsárolt az idősebbik nőnek, hogy ezek a cigányok már megint milyen izléstelen ékszert csináltattak vele. Ezt szakmabeliként és romaként sem hagyhattam szó nélkül és azt mondtam neki: igazán hálásak lehetnétek, hogy van, aki ma Magyarországon ennyi pénzt költ ékszerre. Másrészt ezt az ékszert mégis csak te készítetted. Ennyire becsülöd a saját munkádat?” - emlékszik vissza Varga Erika a Romani Design vezetője, aki mielőtt ruhatervezőként csinált volna karriert, maga is ötvösként dolgozott.

Szerinte sajnos sok olyan ötvös akad, aki lenézi a míves, hagyományos motívumokat megjelenítő cigány ékszereket. Pedig manapság a roma vásárlókon kívül alig akad egyedi megrendelőjük. A legtöbb vásárló sokallja a pénzt ékszerekre, s ha mégis vásárolnak, készterméket választanak. Pedig az ötvösök jó része másban nem igen tudja kiélni alkotó szenvedélyét, munkájuk nagy része arról szól, hogy az öntvényékszereket reszelgetik, finomítják.

S hogy akkor mégis miért az ellenérzés? Alighanem azért, mert a romák ősi ékszerkultúrája eltér attól, amit ma a közízlés „elegánsnak” tart. Az ugyanis a hagyományokat követi: az autentikus roma közösségek tagjainak fontos, hogy egyedi igényeiknek megfelelő, kézműves ékszereket viseljenek.

Fotó: Deák Ékszer

Miben különbözik másoktól a „cigány ékszer”?

"A hagyományos ékszereik díszítettebbek, mívesebbek: vésettek, gazdagon mintázottak a barokktól a reneszánsz motívumokig, virágokkal, levelekkel, indákkal. Díszítésként gyakran használnak köveket is. Vannak klasszikus formák, amelyek szinte csak erre a népcsoportra jellemzők Magyarországon. Ilyen például a napkorong és alatta a két-három holdsarló, vagy a domború lencsemotívumok, amelyek eredetileg szintén a Napot szimbolizálták. Aztán ott vannak a szerencsemotívumok a lóherétől kezdve a patkón át a lovakig. És persze a hitünk ünneplése, a kereszttől a Szűzanyáig.” – foglalja össze a legfontosabb jellemzőket Varga Erika.

Fotó: Deák Ékszer 

Persze, ahogy a többségi társadalom tagjai, a roma emberek sem egyformák. A hagyományos ruhákat és ékszereket viselő közösségek száma egyre csökken.

 „Már az én időmben is formaruhában, köpenyben jártunk iskolába, csak hazaérkezve öltöttük fel hagyományos viseletünket. Szerencsére azonban egyre több roma fiatal és sikeres roma értelmiségi próbálja modern ruhatárába „becsempészni” a roma viseleti kultúra jellegzetes darabjait. Legyen az egy kendő, egy ékszer vagy bármilyen kiegészítő.” – mesél tovább Varga Erika.

 Fotó: Romani Design

Akadnak egészen modern ékszerek is, amelyek egyúttal hagyományos roma motívumkincset őriznek. Ilyenek például a textilgyűrűk/-fülbevalók, melyek nem csak azért autentikusak, mert régi roma anyagokból készülnek, de egyes cigány csoportoknál máig él a szövetékszer hagyománya.

 Fotó: Romani Design

És ezzel el is értünk ahhoz a témához, ami miatt felkerestük Varga Erikát (csak annyira elkalandoztunk az ékszerek világába, hogy muszáj volt önálló bejegyzést szentelni neki). Szóval hamarosan jön a Romani Design és a kortárs roma divat, de erről majd egy következő posztban.

A fotók a Romani Design és a Deák Ékszer honlapjáról valók.